Bocskai Gyógyfürdő és Termál Kemping

Ha megismeri Hortobágyot, nem tudja elfelejteni! Lenyűgöző a puszta végtelennek tűnő látványa. A látóhatár megnyílik az ide látogató szeme előtt. A hortobágyi táj Közép-Európa kuriózumnak számító híressége.
A település és környéke főleg természeti értékeivel, és az ősi magyar állattartáshoz kapcsolódó épített örökségével, élő pásztorhagyományával, népművészetével, továbbá a hagyományokat is tiszteletben tartó pásztor, lovas, madármegfigyelő és gasztronómiai rendezvényeivel csalogatja a tájat felfedezni, megismerni vágyó vándorokat. Hortobágy Debrecentől személygépkocsival 25-30 perc alatt elérhető a 33-as úton.
Az emberi tevékenység nyomai már a fiatalabb kőkorszakból kimutathatók a Hortobágyon. Ilyenek a több ezer éves, földből készült kunhalmok.
Hortobágy a legkorábbi helységneveink közé tartozik. A Hortobágy folyót Hortubaguize (Hortobágyvize) néven már 1009-ben említik. Ekkor István király a folyó környékén lévő birtokai közül néhányat az egri püspökségnek adományozott.
Magának a településnek, illetve birtokainak a neve csak 1067 körül tűnik fel - akkoriban a település már pusztulófélben lehetett.
A középkori Hortobágy-környéki települések a XIII-XV. században a mongol, tatár pusztítások következtében, a fellépő pestisvész és az élelemhiány miatt elnéptelenedtek.
Az elnéptelenedett területeket Debrecen város vette birtokba zálogjogon. Külterjes, szilaj jószágtartást végeztek, így virágozhatott fel a magyar szürke marha tartása és lábon való értékesítése. Fontos kereskedelmi útvonalakhoz igazodtak. Ilyen volt a "sóút" is, mely az erdélyi sóbányákból vezetett Budára. A sóút mentén a mai napig állnak a pihenőhelyként megépített, fél napi járásra lévő csárdák (Látóképi, Kadarcsi, Kishortobágyi, Nagyhortobágyi, Meggyes, Patkós, Kaparó).
A vizes időszakban a hidak jelentették a holtágakon való átkelés lehetőségét. Kezdetben fahíd emelésével tették biztonságosabbá a szállítást az egyre élénkülő kereskedelmi kapcsolatok érdekében, majd annak többszöri áradás miatti elsodrását, tűzvész általi leégését követően építették meg 1833-ban a kilenclyukú kőhidat, melynek tövében rendezték a messze földön ismerté vált, 1892-től szabadalmas, engedélyezett Hídivásárt.
A Hortobágy egykor rendkívül buja növényzettel, erdőkkel, nádrengeteggel benőtt terület volt! 1855. óta, a Tisza szabályozása után azonban kiszáradt, más természeti képződménnyé alakult. A puszta tehát legalább annyira emberkéz műve, mint a természeté.
A századforduló után a hortobágyi puszta egy részén Debrecen város, illetve a debreceni gazdák folytattak gazdálkodó tevékenységet.
A II. világháború után megváltoztak a tulajdonviszonyok, Debrecentől átmenetileg az állam vette át a Hortobágyot Állattenyésztő Nemzeti Telep néven, mely elindulás volt az állami gazdaságok felé. Az ország minden tájáról érkeztek a munkát, megélhetést keresők, majd 1949-től kezdtek működni az önálló állami gazdaságok.
Az ötvenes években megindult a csárda környéki rész betelepülése, a későbbi községközpont kiépülése.
Néhány év alatt felépült egy új falu, mely 1966-ban közigazgatásilag is önállóvá vált.
Az 1973-ban létrejött Magyarország első nemzeti parkja, a Hortobágyi Nemzeti Park, mely 1999-ben Kultúr-táj kategóriában a Világörökség részévé vált.
Forrás: www.iranydebrecen.hu
Látnivalók
- Hortobágyi puszta és élővilága (Hortobágy, Hortobágy-Máta, Hortobágyi Halastavak)
- Kilenclyukú híd
- Hortobágyi Csárda
- Mátai Ménes (Hortobágy-Máta)
Debrecenből érkezve a 33-as úton, a Kilenclyukú hídon keljen át, majd kb. 50 m után forduljon jobbra (követve a tábla iránymutatását).
- Pusztai Állatpark
Debrecenből érkezve a 33-as úton, a Kilenclyukú hídon keljen át, majd kb. 50 m után forduljon balra (követve a tábla iránymutatását).
- Szürkemarha fajtatörténeti kiállítás
- PásztormúzeumHortobágy
- "Élő pásztorkultúra a Hortobágyon" - fotókiállítás
- Körszín
- Madárpark
- Hortobágyi Galéria
- Hortobágyi bevásárló udvar
- Hortobágyi Kézműves Udvar