LÁTNIVALÓK
Hajdú-Bihar az ország negyedik legnagyobb megyéje, Magyarország keleti régiójában helyezkedik el. Központja Debrecen, közel 210 ezer lakosával az ország második legnagyobb városa. Budapesttel és más regionális központokkal gyors összeköttetését biztosítják az autópályák és a villamos vasútvonal. Ennek következtében a fővárostól 220 km-re lévő Debrecen 2-2 és fél órás autós úttal, illetve 3 órás vonatozással könnyen elérhető.
Története
Környéke - az ásatások bizonysága szerint - már a honfoglalás előtti időkben is lakott volt. A jelenlegi város területén több települést azonosított a történettudomány.
A település nevével Debrezun formában először 1235-ben találkozunk a Váradi Regestrumban (ítéletgyűjtemény). A név valószínűleg avar-török eredetű, jelentése "mozogjon, éljen".
A település fejlődését jól mutatja, hogy 1361-ben Nagy Lajos királytól mezővárosi kiváltságokat kapott.
1405-ben Zsigmond király olyan jogokat biztosított Debrecen számára, melyet akkor csak Buda gyakorolhatott. Vásártartási jogot nyert, kereskedőinek 1411-től nem kellett vámot fizetni az országban, és az adófizetési kötelezettségek is enyhültek. Majd Mátyás király mentesítette a települést a kincstári adó, a személyi és vagyoni adó fizetése alól.
1536 után a protestáns enyingi Török Bálint a városba költöztette Bálint nevű papját, aki a helvét hitvallás ismerője, így a lakosság nagy része felveszi ura vallását. A közel 168 évig kizárólag protestáns lakosságú város a reformáció fellegváraként, "Kálvinista Róma" néven is ismert.
Bethlen Gábor is megerősítette a korábbi kiváltságokat, adókedvezményt biztosított és támogatásával épülhetett újjá a romos Szent András templom helyén az András templom.
1693. április 11-én I. Lipót szabad királyi városi rangot adományozott Debrecennek.
l538-ban nyílt meg a mai Református Kollégium épülete helyén az első iskola. Falai között alsó fokú, majd az évszázadok folyamán közép-, később felsőfokú képzés is folyt. A magas színvonalú oktatásnak és a Kollégiumra alapozva létrejött egyetemnek köszönhetően a város ma már iskola- és egyetemvárosként ismert. Oktatási centruma a Debreceni Egyetem.
Debrecen kétszer volt Magyarország fővárosa. Először 1849. január 9-étől hat hónapon keresztül, amikor Kossuth Lajos és a Kormány, illetve az Országgyűlés két háza Debrecenbe érkezett, magukkal hozva a Szent Koronát is. A Kollégium Oratóriumában tartották üléseiket. Itt fogalmazódott meg 1849. április 14-én a Függetlenségi Nyilatkozat, mely kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. A trónfosztás helyszínét többször meglátogatta Ferenc József is, aki először 1852-ben, majd 1857-ben feleségével együtt érkezett.
Az 1820-as évek elején bővizű kútra bukkantak a Nagyerdő szélén, amelyre alapozottan 1826-ban megépült a klasszicista stílusú fürdőház, a Régi Vigadó. Fejlesztésével az 1930-as évektől fürdővárossá vált a Debrecen. 1865-ben nyitotta meg kapuit a városi színház. 1884-ben avatták fel a vasútállomás és a Nagyerdő közt Magyarország első gőzgép vontatású közúti vasútját. Ezt 1911-től váltották fel villamos vontatással.
1914-ben nyitották meg az orvosképzés klinikáinak központi épületét. Az ünnepségen Zita királyné is jelen volt. Az I. világháború után Megépült a Déri Múzeum épülete (1926-28), valamint elkészült a Tudományegyetem központi épülete (1932) a Nagyerdőn.
1944. december 21-én másodszor is az ország fővárosa lett a város, amely a megújuló Magyarország megteremtésében jelentős szerepet játszott. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés a Református Kollégium Oratóriumában tartotta ülését, és itt alakult meg az Ideiglenes Nemzeti Kormány.
Debrecen 1950-ben lett Hajdú-Bihar megye központja. Az elkövetkező évek a rohamos fejlődés évei voltak. A nagy ipari cégek létrejöttének köszönhetően a város lakosainak száma folyamatosan emelkedett. Az 1989-1990-es rendszerváltás Debrecen gazdaságát érzékenyen érintette. A nagy múltú, több ezer embert foglalkoztató üzemek fokozatosan tulajdonost váltottak, megszűntek, átalakultak.
Több multinacionális kereskedőcég hozott létre bevásárlóközpontokat a városban. Új atlétikai edzőcentruma, sportcsarnoka, versenyuszodája, jégcsarnoka, konferenciaközpontja van Debrecennek, s megújult a város főtere is.
Egyre emelkedő tendenciát mutat a Debreceni Repülőtér forgalma, s a város elérhetőségét nagyban javított az, hogy az M3-ashoz csatlakozó M35-ös autópályán is megközelíthető.
Programajánló
Ha már jól megismertük a várost és környékét, felfedeztük látnivalóit, akkor jöhet a kikapcsolódás, az önfeledt szórakozás, vagy a bevásárlás.
Hova menjek? Mit csináljak? Unatkozni Debrecenben nem lehet! Koncert a Főnixben, buli a Lovardában, diszkó a táncolni vágyóknak vagy szelíd élőzene egy kellemes étteremben. A főtér hangulatos teraszaival nyáron kifejezetten mediterrán hangulatot kölcsönöz ennek az alföldi nagyvárosnak.
A színházak és a mozik programja mellett számos színvonalas étterem, igényes kávézó, csábító cukrászda kínálja a helyi ízeket és a nemzetközi trendeknek megfelelő ételeket a gasztronómiai kalandokra éheseknek. A Nagyerdő szívében, egész évben kellemes családi programként várja a látogatókat a fedett mediterrán élményfürdő, az Aquaticum.
Szomszédságában a nagyerdei állatkert és a vidámpark hívogatja a látogatókat. De érdemes a városhatáron túl is körülnézni: az Erdőspuszták történelmi hangulatot árasztó sűrűje, a tájház, a Vekeri- és Fancsikai-tavak környéke alkalmas gyalog- és biciklitúrák szervezésére. Kerülhetünk a Hortobágy felé is: nincs ilyen kerek ég, ilyen délibábos puszta sehol a világon.
Nevezetességek:
- Református Nagytemplom, Kossuth tér
- Református Kollégium
- Líciumfa Debrecen (Fűvészkert utca - Múzeum utca sarok)
- Kossuth tér
- Hotel Aranybika
- Status Quo Zsidó Templom
- Régi Városháza
- Református Kistemplom
- Megyeháza
- Szent Anna Katolikus Székesegyház
- Vigadó
- Csokonai Színház
- Debreceni Egyetem központi épülete
- Csokonai Síremléke (Dorottya utca közepén)
- Déri Múzeum
- Tímárház (Nagy Gál István utca 6.)
- Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum
- Debreceni Irodalmi Múzeum
- Delizsánsz Kiállítóterem
- Holló László Emlékmúzeum